Perselus Tobias Piton

Perselus Tobias Piton

3 db 150x150-as kép a karakteredről


• Becenév: Per
• Faj: Varázsló
• Neme: Férfi
• Kor: 17 Éves
• Születési Hely/Idő: London, 1960. 01. 09.

• Származás: Félvér +Varázsló
• Család: Rokonaid neve/koruk/foglalkozásuk/Élnek-e még
Anya: Eileen Prince/35 Éves/Aranyvérű Boszorkány/Meghalt.
Apa: Tobias Piton/40 éves/Mugli/Alkoholista
• Háziállat: Nincs

• Iskolai házad: Mardekár
• Évfolyamod: 7
• Rangod: Diák/Iskola Első
• Pálcád: Nyír fa
• Személyes Tárgy: A fekete Mágiával kapcsolatos könyvek melyek édesanyám könyvei voltak.
• Százfűlé-főzet: Fekete Szín és a citrom illata.


• Hobbi/kedvenc dolgai: Új varázslatokat és bájitalokat kitalálni.
• Egyéb érdekesség: Egyelőre még nincs, de majd a sötét jegy lesz a tetoválása.
• Foglalkozás: Tanuló

• Kinézet: Magas fekete hajú ami félhosszú és rendezetlenül van vágva, fekete szemű, Testalkata vékony és izom nem igazán van rajta mivel nem sportol semmit. Leginkább csak a tanulásnak szenteli életét és egyáltalán nem megy ki a napra ezért a bőrszíne is korosan fehér. fogai sárgásak ami az idő múlásával csak rosszabbodni fog, kezei finomak mivel a bájital készítéshez könnyű kézmozdulatok kellenek újai viszont természetellenesen pókszerűek és hosszúak. Az iskolai egyenruhán kívül szinte csak feketében hajlandó járni, bár néha kivételt tesz és sötét zöldet is felvesz persze csak is szinte iskolán kívül nyári szünetben.

• Jellem:
Kinézetéhez hasonlóan a belsejét is a fekete szín jellemzi. Ravaszsága és meg nem értettsége miatt is került a Mardekárba. Alapból jó ember lenne csak az otthon légkör annyira megkeserítette a gyermek korát, hogy ez kihatott az iskolában is. Zárkózott, nem barátkozó jellem ezért nem is akarnak a közelébe kerülni, ezzel szemben viszont jó tanuló. Mivel testi adottságai nem engedik, hogy sportoljon hiányosságait azzal pótolja, hogy többet tanul és itt próbál elismerésre szert tenni. Vonzák a szélsőséges dolgok és sokat foglalkozik a fekete mágiával is amit persze a Mardekárban nem jelent különösebb gondot, de a viselkedésére és sértődöttségére nagy hatással van mivel senkiben nem látja a jó szándékot. Egyetlen egy embert engedett magához közel, de mikor egy lehetetlen szituációból nem tudott méltóságteljesen kijönni őt is megbántotta. Mivel lelkiismeretét elrejteni nem tudja így ez gyötri az eset óta bár a büszkeségét félre téve megpróbált bocsánatot kérni, de mivel ez nem vezetett eredményre inkább még zárkózottabb és elviselhetetlenebb lett.

• Előtörténet:

1960. Január 9.- én születtem London külvárosában egy nyomasztó környéken, ahol nem hol egy varázsló, de egy mugli sem élhet boldogan. Gyerekkorom csak szenvedéssel telt amit apám kedves természetére lehet fogni. Anyám gyerekkoromtól kezdve folyamatosan készített fel arra, hogy egyszer nagy varázsló leszek amit apám mindenféle módszerrel próbált megakadályozni mivel ő gyűlölte a mágiát és mindent ami velem és anyámmal volt kapcsolatos. Mikor holt részegre itta magát és úgy jött haza csak abban tudtunk reménykedni, hogy simán össze esik az ajtóban, ha nem volt ekkora szerencsénk akkor vagy anyámat vagy engem vert meg amit persze anyám nem hagyott ezért neki mindig több pofon jutott. Titokban rengeteget mesélt nekem a varázsvilágról, Roxfortról és a fekete mágiáról. Ittam a szavait és tudtam, hogy ez még nem elég így annyit olvastam amennyit tudtam. Az évek alatt viszont el kezdett az is érdekelni, hogy miért nem élhetünk mi is a varázsvilágban a többi mágus között mikor is kiderült az igazság. Anyám aranyvérű boszorkány volt és mikor egy mugliba szeretett bele akkor a szülei kitagadták. nincstelen lett és csak az volt neki ami az apámnak. Amiből persze nem volt sok mivel szinte mindent elivott. Addig nem is volt semmi gond míg anyám nem vallotta be apámnak, hogy mi is ő és mi lesz a fiából. Amióta tudja mindig is valami torz szülöttnek gondolt és ebben a szellemben is nevelt. Hét nyolc éves lehettem mikor a közeli játszótéren megláttam egy kislányt. Rögtön megbabonázott és tudtam, hogy ő is olyan mint én. Oda is mentem hozzá mikor láttam, hogy furcsaságokat művel a hintán és nem értette, hogyan is képes rá. Persze már az elején kinevettek a nővérével együtt, de mikor később újra találkoztunk akkor én is mutattam neki néhány dolgot. néhány év múlva megkaptuk a levelünket Roxfortból és igazán akkor voltam talán utoljára boldog. csak anyám miatt voltam szomorú, hogy őt itt kell hagynom azzzal az állattal, de ő megnyugtatott, hogy nem lesz semmi gond. Nem is volt negyedikes koromig. Ugyanis apám addigra itta el az agyát és egy óvatlan pillanatban úgy megütötte anyámat, hogy az beverte a fejét az asztalba és a helyszínen elvérzett. Erről az igazgató tájékoztatott mikor kihívott McGalagony órájáról. akkor voltam először Dumbledore szobájában és akkor csak arra tudtam gondolni, hogy az öreg tudja, hogy milyen eszméket vallok és nem is vagyok neki szimpatikus most mégis milyen kedvesen szinte úgy beszél velem mintha valami rokona lennék amit én természetesen kezdődő cinizmussal és szarkazmussal háláltam meg. Ekkor még mellettem volt a legjobb barátom is Lily Evans aki iránt már többet is éreztem mint egyszerű barátság, de nem tudtam ennek az érzésnek nevet adni. Mindez megváltozott ötödikben mikor az RBF vizsgák után Potter és bandája megtalált akkor sikerült teljesen elpusztítanom a köztünk kialakult kapcsolatot. Azóta ő Potterékkel van és az évek óta tartó harc még mindig folyik közöttünk itt az iskolában otthon nyári szünetben meg az apámmal, akivel hála Merlinnek csak akkor találkozom, ha épp a kocsmába megy, de sokszor még akkor sem mert, inkább nem vagyok ott.
Csak bolyongok mindenhol és keresem azt a helyet ahol egyszer talán befogadnak.