SIRIUS ORION BLACK
• Becenév: Tapmancs
• Faj: Varázsló / Animágus
• Neme: Férfi
• Kor: 17 éves
• Születési Hely/Idő: Grimmauld tér 12. / 1960. Február 16.
• Átváltozásod ideje: -
• Ki változtatott át: -
• Első Átváltozásod: -
• Származás: Aranyvérű Varázsló
• Család: Walburga Black / Aranyvérű Boszorkány / 50 éves / Háztartásbeli / az anyám / él
Orion Black / Aranyvérű Varázsló / 48 éves / nem tudom mivel foglalkozik, vagy nem szeretném tudni / az apám / él
Regulus Black / Aranyérű Varázsló / 15 éves / testvérem / él
Bellatix Black / Aranyvérű Boszorkány / Halálfaló / 19 éves / unokatestvérem / él
Andromeda Black / Aranyvérű Boszorkány/ Auror / 20év / unokatestvérem / él
Katherine Darkrose / Aranyvérű Boszorkány / Tanár / 20 éves / nagynéném / él
• Háziállat: egy barna kis bagoly, a neve Hóbor, mert mindig máshol jár
• Iskolai házad: Griffendél, a többi családtagomtól eltérően
• Évfolyamod: 7
• Rangod: Diák
• Pálcád: Kőrisfából, kellemesen rugalmas, egyszarvú farokszőr
• Személyes Tárgy: Egy mozgó kép, amin Alphard bácsikámmal vagyok, ő az egyetlen, aki nem tagadt ki, mikor Griffendéles lettem
• Százfűlé-főzet: sötétbarna és keserű csoki íze van
• Hobbi/kedvenc dolgai: Lupinnal, Jamessel, Peterrel kártékonykodni
• Egyéb érdekesség: Fekete kutyává tudok átváltozni
• Különleges Képesség: • Foglalkozás: Diák
• Kinézet: Hajam barna, hosszú, körülbelül vállig érő. Néha hosszabb tincsekbe összeragad, de persze megmosom, naná, nem vagyok híve a mocsoknak. Éppen ellenkezőleg, szeretem, mikor minden varázslat és trutymuty nélkül illatos vagyok. Nem vagyok kövér, de olyan rettenetesen vékony sem, megtaláltam az arany közép utat, melyről nem kívánok eltérni még jó ideig. Szeretem a rövid ujjukat, mely alá hosszú ujjút húzok, ez a kedvenc összeállításom, annak ellenére, hogy egyáltalán nem látszik a talár alatt, bár ez egy csöppet se gátol meg vagy esetleg zavar, éppen ellenkezőleg! Egyre vadabb összeállításokat tudok felvenni, mert úgy se látja senki, csak én élvezem szép csendben, meg nevetek, hogy a többieknek fogalma sincs, hogy éppen egy nyelvnyújtó jégkrém gúnyolja őket és jelen meg feje mellett egyre cifrább kifejezések jelennek meg. Néha borostás vagyok, néha viszont teljesen levágom, mert irritál a tükörképem, egyszerűen képtelen vagyok tükörbe nézni, ha elkezd nőni, néha meg utálom, hogy nincsen semmi. Szóval nehéz eset vagyok, még magamnak is.
• Jellem: Hááát nagyon nehéz meghatározni a jellememet, mert összetett vagyok, ennek egyrészt örülök, mert nem vagyok egy Mardekáros tuskó, másrészt néha sajnálom, mert jó sok ember félreért. Bár családom csak Mardekárosokból tevődik össze, és még büszkék is rá, én Griffendéles vagyok, és engem meg ez tölt el büszkeséggel, nem is kicsivel. Szeretem a kalandokat, és a mardekárosok orra alá borsot törni, amikor csak lehet, szóval nem vagyok egy angyal fiú, de a griffendélesekkel nagy átlagban kedves vagyok, a sima kedvesség nálam annyit jelent, hogy nem igazán fordul meg fejemben betörni az orrát egy jobbossal. Persze leginkább a belső baráti köröm ismer a legjobban, ők tudják, hogy annak ellenére, amit kimutatok és mondok, igenis rosszul esett, mikor kitagadtak a Black családból. Kicsit azért örülök is, hogy megszabadultam a Mardekár mániás családomtól, de én is érző lélek vagyok és igenis, szíven ütött, de azt a szívességet nem adom meg, hogy ezt lássák is.
• Előtörténet: 1960 február tizenhatodikán születtem a Grimmauld tér tizenkettes házszám alatt egy arany vérű és mardekáros szellemű enyhén elnyomó de annál inkább beképzelt családba. Kezdetben szerettek, hisz nagyjából minden szülő szereti a gyerekét...kezdetben. Nos, én pont olyan családba, olyan szülőkhöz jutottam, akiknél ez a kezdeti időszak egészen pontosan az öcsém születéséig tartott. Regulus még kezdetben is sokkal erőszakosabb volt, mint én. Például mikor négy éves voltam és ő lett kettő a kiságya felett álltam, néztem, azon gondolkodtam, hogy milyen aranyos, mikor teljes erejéből hozzám vágta a csörgőjét, de úgy, hogy nőtt rajtam egy akkora pukli, mint a fejem. Hát, itt még aranyos kis csínytevésnek gondoltam, amit a legokosabb elnézni, ám később, ahogy a „bűntettek” egyre gyakoriabbakká váltak már kezdett kialakulni bennem egy ellenszenv feléje. Ő meg hálából célpontnak választott rosszalkodásaihoz, melyet anyám nem hogy megállított volna, inkább bujtogatta, bíztatta. Amúgy sem szeretett soha, főleg, mikor elkezdett rájönni, hogy nem vagyok egy agresszív típus, aki mindenkit meg akar ölni és baja van a sárvérűekkel vagy éppen a muglikkal. Szerintem nyugodtan éljék a kis életüket tudatlanul, nem akarok bele szólni, megölni őket meg végképp nem. Mikor rájöttem, hogy családom összes nagykorú tagja különösen lelkesedik Voldemort-ért, sőt, be akarnak állni hozzá Halálfalónak teljesen leesett az álam. Mit ártottak nekik a muglik? Ők amúgy sem állnak szóba olyanokkal, akikről nem tudják száz százalékosan, hogy tiszta vérűek, tehát az utolsó mentőöv is elsüllyedt, kiderült számomra is, hogy a családomban nincsen semmi jóérzés. Tíz éves koromra csak Alphard bácsikámhoz fordulhattam a gondjaimmal, nála fedeztem fel a varázserőmet is, mikor felgyújtottam a függönyt, miközben Regulusról meséltem neki. Anyám itt megkönnyebbült, hogy legalább varázsló vagyok, még ha szerinte is elnyomom magamban a gyilkos ösztönöket. Hát így kerültem a Roxfortba. A beosztásnál leültem a székre, fejemre került a Teszlek süveg, két kézzel kapaszkodtam a székbe, összeszorított szemmel könyörögtem a süvegnek, hogy ne a Mardekárba tegyen, mire elüvöltötte magát; GRIFFENDÉL! Roppantul megkönnyebbültem, olyan széles mosollyal futottam a vörös terítős asztal sorhoz, mint még soha. Jól döntöttem, mikor erre kértem a süveget, ugyanis életem legszebb éveimet töltöttem a Griffendélben. Megismerkedtem James-sel, Lupinnal és Peterrel, akikkel együtt létrehoztuk a Tekergők térképét, mi pedig Tekergőkké váltunk. Mivel Lupin vérfarkas volt, az ő segítésére animágussá képeztük magunkat, így végül fekete kutyává tudtam átváltozni és barátaimmal segítettünk Lupinnak a rosszabb napokon. Így kaptam a Tapmancs nevet is, kutya alakom miatt. Barátaimon kívül nem hiszem, hogy valaki is megértené azt, amit érzek a családommal szemben, akik azonnal kitagadtak, mikor megtudták, Griffendéles lettem, ám Alphard bácsikám még mindig mellettem volt, hisz, mint kiderült őt is kitagadták. Sok kérdésben nem tudok dönteni, de egyben egészen biztos vagyok. Nem leszek Halálfaló, és nem engedem, hogy családom manipuláljon, ők diktálják az életemet. Így a család dicsősége se ér sokat nekem, épp ezért minden kártevésben társa vagyok barátaimnak. Teljesen szabad vagyok végre.
Kezdőlap 
