Nagyterem

James Charlus Potter írta:

Elmosolyodtam és meghajoltam a lány felé, majd mikor a kezét nyújtotta finoman megfogtam és a táncparkettre vezettem. Elkezdtünk forogni lassan, majd arra jutottam, hogy ez így unalmas, így hirtelen felkaptam a lányt, felemeltem s úgy forgattam meg. A haja csak úgy szállt össze-vissza, majd leraktam óvatosan a földre, és elnevettem magam. Na ja, erre is csak én vagyok képes. Egy Valakivel leállok táncolni. Nem baj, nem érdekel most, milyen házba tartozik.

*Kissé ideges voltam a tánc miatt, mert már nagyon rég vettem részt hasonló mulatságon, bár Caroline néni beígérte, hogy a nyáron majd rendezünk egy nagy bált. Elvégre bulizni minden nyáron kell, ahogy ő mondaná. Kissé zavarba jöttem, amikor meghajolt, de ez azonnal elmúlt amikor a táncparkettre vezetett. Egy ideig lassan forogtunk és már szinte boldog voltam, hogy tökéletesen mennek a lépések, amikor teljesen váratlanul felkapott, nekem pedig apró kis sikkantás hagyta el a számat, meglepettségemben Amikor azonban letett és elnevette magát én is vele csatlakoztam hozzá.*
- Ne haragudj a sikoly miatt. Csak kicsit váratlanul ért az új táncforma. - szabadkoztam mosolyogva partneremnek, miközben kicsit arrébb igazítottam a hajamat, ami az arcomba lógott a pörgést követően.*

Elmosolyodtam és meghajoltam a lány felé, majd mikor a kezét nyújtotta finoman megfogtam és a táncparkettre vezettem. Elkezdtünk forogni lassan, majd arra jutottam, hogy ez így unalmas, így hirtelen felkaptam a lányt, felemeltem s úgy forgattam meg. A haja csak úgy szállt össze-vissza, majd leraktam óvatosan a földre, és elnevettem magam. Na ja, erre is csak én vagyok képes. Egy Valakivel leállok táncolni. Nem baj, nem érdekel most, milyen házba tartozik.

James fejingatására elfordítottam a fejem és cöccögtem egyet. Aztán majd beég, mikor kiderül, hogy ez egy mardekáros. Rosszallva néztem őket. A kis áruló! Lily nem lenne boldog. Mondjuk örülök, hogy nincs itt, mert nem találna jó kedvembe felé. kerüljön a kezem közé az a kis...az lesz az utolsó napja. Az egyik keksz szétroppant kezembe, mire sóhajva letisztogattam tenyeremet.

James Charlus Potter írta:

Egészen nyíltan belöktem Siriust a terembe, mert nem volt hajlandó magától bevonszolni a fenekét! Az idegeimre megy ez a srác. Bent két asztal volt a terem két oldalán. Az egyik asztalnál Tapmancs tömte a fejét, a másiknál a lány. Fejet ingattam a barátom felé, majd megindultam a lányhoz.
-Lenne kedved táncolni?
Ajánlottam fel, mert azért mégis rossz ilyen nagy csendben.

*Ijedten fordultam az ajtó felé, amikor meghallottam a puffanást. Szegény srác, biztos megbotolhatott a küszöbben, de elég nagyot esett, azt meg kell hagyni. Nem irigylem érte... ezért is féltem felvenni ezt a hosszú ruhát, mert attól tartottam, a végén még elesnék benne esetleg. Ez azonban szerencsére nem fog bekövetkezni. Egy pohár töklevet iszogattam, amikor a másik, feltételezhetően a barátja odajött és felkért táncolni.*
- Rendben, miért is ne. - mosolyogtam kedvesen, elvégre azért jöttem, hogy jól érezzem magamat. Akárhol is legyen Sirius remélem azért leugrik néhány percre, bár nem nagyon kedveli az ilyen bálokat. Letéve a poharat az asztalra a kezemet nyújtottam a fiú felé, majd bevonultunk a táncparkettre*

Egészen nyíltan belöktem Siriust a terembe, mert nem volt hajlandó magától bevonszolni a fenekét! Az idegeimre megy ez a srác. Bent két asztal volt a terem két oldalán. Az egyik asztalnál Tapmancs tömte a fejét, a másiknál a lány. Fejet ingattam a barátom felé, majd megindultam a lányhoz.
-Lenne kedved táncolni?
Ajánlottam fel, mert azért mégis rossz ilyen nagy csendben.

Komolyan, mintha kínoznának. Ez az egész rettentően kínos, de komolyan. Követtem őket a nagyterembe, pontosabban csak a lányt, mert James a biztonság kedvéért mögöttem ment és taszigált, ha meg akartam állni, így végül egészen konkrétan bezuhantam a terembe és elterültem a padlón. Hát ja, meg akartam állni az ajtóban. Na, mindegy. Az egyik asztalhoz léptem és kezdtem keresni valami enni valót.

- Ühm, rendben. - bólintottam, amikor az ezüst maszkos fiú felajánlotta, hogy csak utánam, szóval mindkét kezemmel finoman megemeltem a ruhám alját kissé, nehogy rálépjek, majd amikor kinyílt a nagyterem ajtaja beléptem rajta. Mondom, hogy ez a ruha nekem túl szép, de Caroline néni hajthatatlan volt. Bár tény és való, hogy magam is meglepődtem, milyen jól áll rajtam. a nagyteremben most csak két asztal volt a szokásos négy helyett és azok is két oldalt a falnak támasztva. A többi hely szabadon volt hagyva a tánctérnek, és már fel is csendült a zene, ahogy beléptünk. Nem tudtam mihez kezdjek, így inkább kis pírral az arcomon félrevonultam az asztalok mellé.* ~Ez egy kicsit kínos...~